Csipa
2006.07.22. 19:08
Csipa Hooligans-sorozat I.
Mostantól négy hónapig minden hónapban bemutatjuk a Hooligans egy-egy tagját. Mivel eddig csupán mint zenekarról olvashattál róluk, itt az ideje, hogy közelebbről is megismerd őket.
Hooligans-történet 1986-90: Ramses; az összes akkori tehetségkutató versenyen felléptek – még Norbi nélkül –, és egy kivételével mindenhol első helyezést értek el. Az együttest szét akarták bombázni, de ők együtt maradtak. 1989-91: a fiúk az ország három különböző pontján bevonultak katonának, Tibi és Endi zenélt a laktanyában, ám hárman csak havonta a szülővárosukban, Szerencsen találkoztak. 1991: hajnövesztés: ,,digó frizura" Alphaville módra. 1992: próbák, fesztiválok, de már kicsit túlkorosak a tokaji Rock Gyermekei táborba, így is nyertek; egy budapesti koncert alkalmával felfedezi őket az akkor menő Dance együttes frontembere, és mindhármukat beveszi az újjáalakult hardrock-együttesbe. 1993-94: feloszlik a Dance, a srácok maguk maradnak; bevesznek egy basszusgitárost, próbálnak, ám nincs elképzelésük arról, milyen zenét szeretnének játszani. 1996: Norbi belép az együttesbe (az előző gitáros kilépett); az együttes azóta ebben a formációban létezik mint Hooligans. 2001: a fiúk egyre ismertebbek, toplistás slágerek futnak ki sorra a kezük alól. 2004: Szenzáció című negyedik nagylemezük meghozza az átütő sikert. 2005: Megjelenik a Vírus album; Holligans-sorozat és -játék a Popcornban : ) | | Popcorn: Mit csináltatok 1993 és 1996 között? Dolgoztatok, merthogy akkor még nem tudtatok zenélésből élni?
Csipa: Mi dolgozni (nevet)? Á, csöveztünk az akkori basszusgitárosunknál mind a hárman. A csajok hoztak nekünk kaját-piát. Naponta ,,szereztünk" ezt-azt a Lehet piacról. Mindig volt pár száz forint a zsebünkben. Igazából csak 4 éve tudunk ebből megélni.
P.: Ami a zenét illeti?
Cs.: Tulajdonképpen '96-ig szünet volt. '94-től Dance-számokat már nem játszottunk, de saját dalaink sem voltak, aztán szép lassan beindultunk. P.: A Csipa név még ebből a korszakból ragdt rád?
Cs.: Hú, amióta az eszemet tudom így becéznek. Mivel nálam 6-7 évvel idősebb kölykökkel barátkoztam, biztos azt mondták: "Vidd innen a kisöcséd! Mit keres itt ez a kis csipás?" - gondolom azóta vagyok Csipa. P.: Mi hozta az áttörést 4 éve?
Cs.: A rádiós slágereink, felkerültünk a listákra, és jöttek a felkérések.
P.: Az igazi előrelépés mikor érkezett el, amikor már éreztétek a siker ízét, és anyagilag egyenesbe jöttetek?
Cs.: Bármilyen meglepő, ez csak egy éve jött el, sztárok lettünk, keresik a zenénket. P.: Most jelenik meg a Vírus c. albumotok. Változtattatok a hangzáson? Egyáltalán valaha szeretnétek váltani?
Cs.: Nem hiszem, hogy változtatunk, szerintem már ez marad. Bár az új lemezen van három kőkemény heavy metal szám, ettől még a fővonal a dallamosság, a slágeres refrének, de ha kell, reszel a gitár rendesen.
Kedvencek zenében – Legemlékezetesebb Hooligans-koncert: 2004-es PeCsa-koncert, miskolci Vianos-bulik, szerencsi koncertek, igazából minden fellépés jó, mert mindegyiknek saját hangulata van – Legemlékezetesebb koncert nézőként: 2003-ban a bécsi White Snakes-koncert: az 50 éves fiúktól nem sokat vártam, de a tökéletes hangzás, a hatalmas show magával ragadott. A 2004-es Maroon5 sem volt rossz... – Kedvenc énekesek: énektudásuk miatt Davis Coverdale (White Snakes) és Eric Martin (Mr. Big), de a legjobb showman Ian Astbury (Cult). – Kedvenc együttesek: Extreme, Van Halen, és meglepő módon Mr. Big, Cult, White Snakes. | | P.: Hárulnak rád plusz feladatok a frontemberi pozíciód miatt?
Cs.: Mindenképpen, hiszen nekem órákra le kell kötnöm a nézők figyelmét. Édeskevés, ha valaki jól tud énekelni. Kicsit hülyének kell lennem ahhoz, hogy megbolondítsam a közönséget. Nekem ki kell váltanom belőlük bizonyos reakciókat, akkor jó, ha azt teszik, amit én mondok. P.: És a színpadon kívül?
Cs.: Akkor nem jár plusszal, mert néha normálisnak kell lennem (nevet), hogy önmagam maradhassak. De koncert előtt, közben és után tízszer hülyébb vagyok.
P.: Spontán vagy a színpadon?
Cs.: Persze, mindig laza vagyok, de mint mindenkinek, nekem is vannak berögzült mozdulataim. P: ,,Beújítasz" más előadóktól egy-két gesztust, viseletet?
Cs.: A fejkendős ötletet Ian Astburytől (Cult) csentem el, és bevallom, hogy pár fejmozdulatot, tánclépést is, de mást tényleg nem (nevet).
P.: Nagyobb figyelem hárul rád, mint az együttes többi tagjára? Példaképpé váltál?
Cs.: Úgy tudom, hogy igen, de erről a rajongókat kellene megkérdezni, mit jelentek számukra. A rendszeres napi telefonos zaklatást már ismerem. Fel is veszem nekik a mobilt, kérdezem őket, de nem válaszolnak, pedig szívesen beszélgetnék velük, ha már felhívnak.
|